Szabályozástechnikai kérdések

Fűtés esetén a helyiségenkénti szabályozás hasonlóan oldható meg, mint a padlófűtési rendszereknél. Mivel sugárzó fűtést alkalmazunk, célszerű olyan termosztátokat alkalmazni melyek alapjelként nem léghőmérsékletet, hanem eredő hőmérsékletet érzékelnek.

Hűtés esetén gondoskodnunk kell a hűtött szerkezetek párakondenzáció elleni védelméről. Erre a feladatra nedvességérzékelő elemeket kell a hűtött mennyezet vakolatába helyezni, melyek vagy a folyadékhűtőnek vagy a hűtővizet keringtető szivattyúnak parancsolnak leállást nedvesség megjelenése esetén. A második lehetőség, hogy relatív páratartalom-érzékelő készülék engedélyezze a hűtőberendezés működését.

 

Energia-ellátó berendezések

Ahogy arról már a bevezetőben szó esett, a falfűtési rendszer nagy előnye hogy alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel, ezért kiválóan alkalmazható fogyasztói hálózatként kondenzációs fűtéstechnika, illetve alternatív energiák (geotermikus energia, szolár technika, hőszivattyú stb.) hasznosítása során.

Mivel hűtés esetén a hűtővíz hőmérséklete „magas” (16-18) kiválóan alkalmazható kútvíz is a hűtőközeg hűtésére.

Természetesen a hagyományos kazánok és folyadékhűtő berendezések alkalmazása is megfelelő megoldás az energia előállításához.

 

Tartalék, rásegítő energiaforrások

Ha geotermikus energiában gondolkodunk nincs szükség feltétlenül tartalékfűtésre.

Amennyiben mégis felmerül az igény tartalék energiára, akkor a következő megoldások jöhetnek szóba:

  • hagyományos gázfűtés integrálva a földhasznosító rendszerbe

  • szilárdtüzelésű megoldás (pellet vagy hagyományos szilárd fűtőanyag kazán)

Ezek is megfelelően bekapcsolhatóak a rendszerbe.